Menu
Településről

A település első ismert okleveles említése 1219-ben a Váradi Regestrumban található, amikor Vamusalakban írják a nevét és az Ákos-nemzetség Bebek családjának birtoka, amelynek egyik ága a Vámosicsalád nevet használta. Az írott nevevilla VamusA család Pelsőczi Bebeknek nevezte magát, de Sajóvámosról Vámosi előnevet is használt. A település a Bebek-uradalom központja volt, ők építették a várát.

XIVszázadban a község neve nem változott: Vamus vagy Wamus névalakokat találunk a korabeli forrásokban, azonban megkülönböztetnek Bel- és Külvamust. 1320-ban a Bebekek birtokát felosztották, a későbbi időkben már több birtokosa volt a településnek.

A község a XIV. században már jelentős vámszedő hely. Jellemző fontosságára, hogy a megye többször is – 1343-ban, 1353-ban – itt tartotta közgyűlését. 1445. évi törvény is megengedte a Bebekeknek a vár fenntartását, a család továbbra is ura a településnek.
XV. században a Csetneki család is birtokos lett, mert 1492-ben örökjogon magáénak mondta Vámost és tiltakozik az ellen, hogy ezt Szapolyaiak II. Ulászlótól vagy Beatrixtől elkérjék vagy megvásárolják. A tiltakozás eredménytelen volt, mert 1500-ban Szapolyai János birtokában találjuk Vámost.

Amikor Ferdinánd jutott trónra, Mária királyné Bethlenfalvi Thurzó Eleknek adományozta a Szapolyaibirtokokat. Sajóvámos ekkor már mezővárosi rangú település, s mint ilyet a következő évben Ferdinánd Azzwpathaki Hencz Máténak adományozta. A Bebek-családon kívül tehát még két birtokosa lett a településnek, akik nemcsak a maguk birtokát igyekeztek megtartani, hanem erőszakkal is foglaltak el részeket, többek között Dercsényi Miklós birtokát. 1582-ben Rudolf Sajóvámost és Sajópálfalát Gyulay Jánosnak adta.

A második világháború előtt egy református, egy római katolikus és egy görög katolikus iskolája volt a községnek. Kulturális intézményei a Gazdakör és a Levente egyesület voltak. Sajóvámost 1939-ben villamosították.

Az I. és II. világháborúban elesett hősök emlékműve

XX. század második felében a község mezőgazdasági termelése a helyi “Aranykalász” MGTSZ. keretein belül folyt. 
A község lakóinak egy része ma is a mezőgazdaságból él. A községben mindössze 4-5 %-os a munkanélküliség. Helyben fő foglalkoztatónak az Önkormányzat és intézményei, valamint a helyi vállalkozások, kereskedelmi egységek, szolgáltatók számítanak. Több munkavállaló a környező városokban jó nevű gazdasági társaságoknál, vállalkozásoknál, a közeli ipari parkokban, bevásárlóközpontokban és a megyei egészségügyi központokban találnak munkát.

 

Földrajz

A település fekvése

Sajóvámos község Borsod-Abaúj-Zemplén megye középső részén terül el, Miskolctól alig 10 km-re észak-keletre. A Sajó-Hernád sík kistáj települése. Környező községek: Sajósenye, Szirmabesenyő, Sajópálfala.

Megközelíthetőség

Közúton több útvonalon közelíthető meg:
A Miskolcról kivezető 3-asútról Arnót felé letérve, Arnóton-Sajópálfalán át.
A Miskolc- Ózd irányú 26-os útról Szirmabesenyőn át.
A 27-es főútról Edelénytől-Borsodszirákon-Boldván-Sajósenyén át.
Vasúton: Saját vasútállomással nem rendelkezik, a településen vasútvonal nem halad át. 
Legközelebbi vasútállomás: Szirmabesenyő. 
A település tömegközlekedéssel a ÉMKK autóbusz járataival közelíthető meg.

Földrajzi jellemzők

A település viszonylag sík területen helyezkedik el. Határában több patak is folyik, így Diós-patak, a Hosszúvölgyi-patak és a Kis-Sajó. A község felszínének legelterjedtebb képződménye a folyami kavics. A Sajó-Hernád-sík települése, a két folyó hordalékkúpja építi fel a területet, amely enyhén hullámos síkság, anyaga főként kavicsos üledék. A felszín legelterjedtebb képződménye a folyóvízi kavics. Éghajlata mérsékelten meleg, száraz, jelentős vízhiány jellemzi az egész térséget. Növényzete a tiszántúli és a bükki flórajárásoknak megfelelő.

A művelés alá vont földek agyagos, vályogos összetételűek, ezeket elsősorban szántóföldként hasznosítják, de jelentős a rétek és legelők aránya is. Mivel nem közvetlenül folyóparton fekszik, Sajóvámos a természet szerelmesei számára viszonylag kis vonzerőt gyakorol, a megyeszékhelyhez való közelsége és jó megközelíthetősége viszont a helyi vállalkozások számára előnyös adottság.

 

Statisztikai adatok

Település statisztika
Terület: 31,13 km2 
Lakosság: 2150 fő

 

Infrastruktúra

Sajóvámoson az infrastruktúra teljesen kiépített:

  • villamoshálózat
  • vezetékes ivóvízhálózat
  • vezetékes gázhálózat
  • korszerű telefonrendszer
  • szennyvízcsatorna-hálózat
  • aszfaltozott úthálózat a község teljes területén
  • központosítottan megoldott kommunális hulladékszállítás
  • kábeltelevíziós rendszer

 

A  település városi szintű infrastruktúrával rendelkezik.

  • Közszolgáltatók:
  • Szemétszállitás:BMH Nonprofit Kft
    Szenyvízszolgáltató: ÉRV ZRT.
    Közműcsatlakozásról
    Ivóvízszolgáltatás: ÉRV Zrt.